Miért kell az embernek olyan dolgokkal harcolnia amik már évekkel ezelőtt elmúltak? Van egy banális válasz: Mert belevésődtek a lelkébe. De van egy nyugatalanítóbb lehetőség is: Hogy neki jó volt az adott helyzet és most nem bír kimozduli a vonzásából. Aki még akkor sem képes lemondani valamiről ha már nagyon régen elvesztette az ostoba ember. És miért van az hogy nagyon könnyen csábul az ember erre a lehetőségre. Önhittségből vagy büszkeségből? A racionalizmus ebben a világban néha nagyon gusztustalan tud lenni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe: